Fűtési rendszerek

A kazán csúcsteljesítményére csak az év néhány napján van szükség, az idő nagy részében elég takaréklángon üzemeltetni. A kazán gyakori, ám rövid időtartamú felfűtése nagy energiafelhasználást, egyben nagy energiaveszteséget von maga után.

Különösen az épület hőszigetelését követően fordulhat elő, hogy a fűtési rendszer túlméretezettnek bizonyul. Amennyiben a kazán típusa megengedi, érdemes alacsonyabb teljesítményre állítani és kisebb fúvókát beépíteni. Ezen keresztül kevesebb gáz vagy olaj áramlik át.

A modern technológia már lehetővé teszi, hogy a fűtési rendszer hatásfoka akár a 90%-ot is meghaladja. Több megoldás is kínálkozik:

• Alacsony hőmérsékletű fűtés: a beáramló hőmérséklet nem haladja meg a 60 °C fokot és a visszaáramló sem melegebb 40 °C foknál. Ideális esetben ezzel a technológiával a fűtőanyag egyharmada megtakarítható, miközben feleannyi szén-dioxidot bocsát ki. Emellett az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek a külső hőmérséklethez igazodva automatikusan szabályozzák a szükséges fűtési teljesítményt. Az alacsony hőmérsékletű fűtésnek kiváló példája a hőszivattyú, amelyről a Hőszivattyú részben olvashat többet.
• Modulációs égő: amíg a hagyományos kazán mindig újra és újraindul, ha a hőre szükség van, addig a modulációs kazán gyorsan és pontosan, fokozatmentesen igazodik az aktuális hőszükséglethez.
• Kondenzációs kazán: ez a technika a fűtőanyagot egyenesen megduplázza – a meleg füstgáz hasznosításával, ami egyébként elillanna. Ehhez egy hőcserélő van beépítve, ami a füstgázból meleg vizet kondenzál. Itt hő keletkezik, ami pótlólagosan a fűtővízhez kerül. Minél alacsonyabb a fűtési rendszer visszaáramló hőmérséklete, annál nagyobb megtakarítás érhető el a kondenzációs kazán alkalmazásával.

A fa tüzelőanyagként reneszánszát éli és különösen környezetbarát fűtőanyagnak minősül. Egyrészt a fa megújuló nyersanyag, előállításához kevés segédenergia szükséges, másrészt elégetése során csak annyi szén-dioxid keletkezik, amennyit a fa élete során a levegőből kinyert, a körforgás tehát bezárul.

Családi házakban a pellet, vagy faapríték alapú fűtés a leggyakoribb fatüzeléses megoldás. A legfontosabb komforttényező a megfelelően nagy hőtároló, hiszen senki nem akar – mint egy kandallónál – folyamatosan a tüzelőanyag pótlásával foglalatoskodni. A hőtároló felveszi a hőt és akkor adja le, amikor arra szükség van.

1. Teljes fűtési számláját úgy kalkulálhatja ki, ha fűtési rendszere beruházási költségeit – a rendszer várható élettartamára leosztva – is hozzáadja a havi fűtés költségéhez.
2. A nagy fűtőtestek, a nagy felületű padló és falfűtés a kisebb méretűvel szemben alacsonyabb beáramlási hőmérsékletet tesz elegendővé, ami energia-megtakarítást jelent.
3. A fűtéscsövek hőszigetelése megelőzi a hőveszteséget és megakadályozza a szabályozatlan túlmelegedést az átmeneti időszakokban.
4. A fűtőtestet mindig úgy helyezze el, hogy a meleg áramlását semmi ne akadályozza, se bútor, se függöny ne takarja el.
5. Ne a termosztát kézi vezérlésével, folyamatos le- és felcsavarásával szabályozza a hőmérsékletet. Az elektronikus termosztát a lehető legoptimálisabban gondoskodik az állandó szobahőmérsékletről.
6. Ha a fűtőtest nem egyenletesen meleg, szükség lehet a légtelenítésére. 

A hőszivattyú mellett az elektromos hőtárolós kályha is remek alternatíva lehet: ez a típus egy gazdaságos, praktikus és kényelmes fűtési megoldás, amellyel különösen hatékonyan biztosíthatja a kellemes szobahőmérsékletet otthonában.

A hőtárolós kályhák beszerelési és beüzemelési költsége minimális, mindössze megfelelő teljesítményű elektromos energia csatlakozásra van szüksége. A meleg nem központilag, hanem decentralizáltan, az adott helyiség igényeihez igazítva keletkezik, tehát hőtárolós kályhával ott, úgy és annyi ideig fűthet, ahogyan Ön szeretné. A készülékválaszték méret és fűtési teljesítmény tekintetében egyaránt széles, így a lakás minden helyiségéhez megtalálhatja a legmegfelelőbb típust.

A hőtárolós kályha előnyei:

• költséghatékony fűtés;
• egyszerű beszerelés;
• helytakarékosság;
• hosszú élettartam;
• nincs szükség fosszilis tüzelőanyagokra;
• elegendő egy áramcsatlakozás;
• tiszta, környezetbarát meleg;
• esztétikus, halk, keskeny fűtőtestek.

A hőtárolós készülékek nagy építési munka nélkül üzembe állíthatók, így régi építésű ház esetén is kiváló megoldást biztosítanak.


Amennyiben új ház építésénél az elektromos fűtés mellett dönt, nem lesz szükség kazánhelyiségre, tüzelőanyag-tárolóra és kéményre. A hőtárolós kályha külön előnye, hogy a fűtési energia felhasználás lakásonként önállóan szabályozható, minden lakás saját mérőórával méri fogyasztását, az elszámolás ennek alapján, egyedileg és pontosan történik.

A hőtárolós fűtési rendszert sokkal könnyebb kialakítani, mint a központi fűtést, építési munkálatokra szinte alig van szükség, ráadásul a készülékek hosszú éveken keresztül problémamentesen üzemelnek, rendszeres karbantartást általában egyáltalán nem igényelnek.

Üzemeltetési költsége is alacsony, mivel akkor veszi fel az energiát, amikor az a legolcsóbb: éjszaka. A készülék a sokkal kedvezőbb tarifájú éjszakai, vezérelt-külön mért elektromos árammal nem csak olcsóbb, de környezetkímélőbb energiát is használ, hiszen az éjszakai áramfelhasználás segíti az erőművek optimális teljesítményszabályozását.

Ha fosszilis tüzelőanyaggal fűt, a tüzelő elégetése során akár 1.000°C hő is keletkezik. Ez az 1.000°C szükséges ahhoz, hogy lakása fűtésére legjobb esetben 65°C-os hő keletkezzen.

Ezzel szemben a hőtárolós kályha a felvett áramból teljes egészében hőt állít elő. A készülék teljesen automatikusan veszi fel az áramot, és mindig csak annyit, amennyire a szoba aktuális hőmérséklete és a kályhában meglévő maradékhő alapján szükség van.

A 70-es évek hőtárolós kályháit törölje ki emlékezetéből, napjaink modern készülékei összehasonlíthatatlanul jobb teljesítménnyel, technikai paraméterekkel és kiváló esztétikummal bírnak, nem beszélve arról, hogy energiafelhasználásuk akár 30%-kal is alacsonyabb a régi idők készülékeinél.