A hűtőszekrényünk hűti a frissítőinket, tárolja és frissen tartja a napi betevőnket, konzerválja a későbbre tartogatott ételeket, és ismeri az esetleges függőségeinket. Tartalma kis túlzással többet árul el rólunk, mint a csillagjegyünk. Szinte már bizalmi vele a kapcsolatunk, ezért – bevalljuk vagy sem – olykor az egyik legfontosabb szereplő az életünkben és az otthonunkban.
Egy átlagos hűtőszekrény 2 kWh áramot fogyaszt naponta. Itt most arról lesz szó, hogy hogyan, milyen körülmények között, illetve milyen szokásváltoztatásokkal lehet ideális mértéken tartani az energiafogyasztását.
Beállítások:
A hűtőszekrény jól szellőző, száraz helyiségben, meleg hősugárzástól mentes helyen van jó helyen, a hátfala és a fal között minimum 5 cm távolság tartásával. Ez a megfelelő távolság ahhoz, hogy szellőzni tudjon, mert ha ezt nem biztosítjuk, akkor a szerkezetből távozó hő felhalmozódik, és így több energiára lesz szüksége ahhoz, hogy elvégezze a feladatát, azaz hűtsön.
Minél melegebb hőmérsékletű helyiségbe kerül a hűtő, annál több energiát fogyaszt. Ha 1 °C fokkal emelkedik a belső, konyhai hőmérséklet, akkor a hűtő 5%-kal több energiát használ a beállítás szerinti hideg hő tartásához. Nem megfelelő helyen kár 30%-kal is több energiát fogyaszthat.
Kövessük az ajánlott belső hőfokbeállításokat is: a hűtőszekrény 7 °C-on, a fagyasztószekrény -18 °C-on működik ideálisan.
Az élelmiszer tárolása:
A hűtő belső hátfalán összegyűlő pára egyfelől egészségtelen, mert baktériumok bölcsője lehet, de veszélyezteti a működést is. A párából képződő vízcsepegés ugyanis tönkreteheti az ajtógumit melegen és így rugalmasan tartó fémszálat, és ha az ajtógumi hideg, akkor merev lesz, nem szigetel rendesen, vagyis több energia kell a hűtéshez. Hogy elkerüljük a páralecsapódás kialakulását, alapvetés, hogy semmilyen élelmiszer ne kerüljön „csupaszon” a hűtőszekrénybe, vagyis minden, amit beteszünk, legyen száraz csomagolásban. Dobozban, zacskóban, fedett edényben vagy akár csak egy papírcsomagolásban, de az étel ne érintkezzen közvetlenül a hűtő légterével. Ez az élelmiszer szempontjából is hasznos, hiszen nem szárad ki, ami arra hajlamos.
A hűtőszekrény teli szeret lenni. Ilyenkor a belső terében a levegő áramlása megtörik, a nagy mennyiségű hideg étel a hőtehetetlenség miatt jobban tartja a hideget, mint önmagában a készülék. Így a beáramló levegő is jobban és gyorsabban le tud hűlni. Pakoljuk tele bátran, csak meleg ételt ne tegyünk bele, mert azzal pont az ellenkezőjét érjük el – a lehűtése pluszenergiát igényel.
A hűtőszekrény folyamatosan azon dolgozik, vagyis arra fordítja az energiát, hogy a beállított hideget megtartsa. Ezért minden olyan mozdulatra, mozzanatra figyelnünk kell, amely megnehezítheti a munkáját – és aztán emeli az energiaköltségünket.
Spórolhatunk az energiával, ha a fagyasztóból kivett ételt már jóval a fogyasztás vagy feldolgozás előtt kivesszük, és egyszerűen áttesszük a hűtőszekrénybe. A fagyasztott étel ugyan lassabban enged ki, de a hűtőszekrény munkájából átvesz, ami így kevesebb áramot kell, hogy felvegyen a hőtartáshoz.
Spórolhatunk az energiával, ha rendet tartunk a hűtőben. Ha átlátszó dobozokban, típusonként mindig azonos polcon vagy rekeszben tároljuk az ételeket, gyorsabban megtaláljuk, amit keresünk, így kevesebb ideig lesz nyitva az ajtó, kevesebb meleg levegő áramlik be, és a készülék kevesebb áramot vesz fel a visszahűtéshez.
Mind a hűtő-, mind a fagyasztószekrény esetében előnyösebb a többrekeszes vagy fiókos, mert abban könnyebb rendet és átláthatóságot tartani, rövidebb ideig kell nyitva tartani az ajtaját, kevesebb hideg levegő áramlik ki. A fagyasztó tartalmáról érdemes (állandóan frissített) listát vezetni, ezzel is csökkenthető a keresgélés és az ajtó nyitva tartásának ideje.
A hűtőterek ki-be rakodásakor a páraképződés, páralecsapódás miatti jegesedés befolyásolja a készülék működését, teljesítményét.
A hűtő mumusai: a jég és a por
A hűtőszekrény hátoldali rácsára rakódó por csökkenti a hőleadást, ami tartós, akár 20%-os fogyasztásnövekedést okozhat. A hűtőrács, illetve a kondenzátor és a kompresszor évi egyszeri leporszívózását meghálálja a készülék.
Ha jég képződik a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban, az automatikusan nagyobb energiafogyasztást jelent. Egy centiméter vastag jég kétszer akkora energiafogyasztást eredményez, ezért rendszeresen olvasszuk le a mélyhűtőt. A leolvasztási funkció helyett használhatunk 80 °C-os forró vizet is, ezzel is energiát takarítunk meg. A fagyasztó kiürítése és kikapcsolása után helyezzük a forró vizes edényeket az üres fagyasztóba, és zárjuk be az ajtót. Egy óra múlva óvatosan el lehet távolítani a jeget. Szárítsuk ki jól a belső felületeket, mielőtt a készüléket újra üzembe helyeznénk.
Ha túl gyorsan képződik jég a mélyhűtőben, az arra utalhat, hogy az ajtók nem záródnak tökéletesen. Ha a jégréteg eléri az 1 cm-t, akkor legjobb, ha kiürítjük és leolvasztjuk a fagyasztót. Szerencsés esetben elég, ha csak letisztítjuk az ajtót és ellenőrizzük a gumitömítések épségét. A glicerin meggátolja a dérképződést, érdemes vele áttörölni a fagyasztó belső felületét.
Ha a fentieket betartjuk, a törődés hasznaként a hűtőszekrény átlagos áramfogyasztásának akár 30%-át megspórolhatjuk.