A vallási közösség 63 645 MJ hőmennyiségen, azaz legalább 1729 m3 földgáz mennyiségen felül további kedvezményes mennyiségre jogosult.
A vallási közösségek esetén annyiszor lehet igénybe venni a kedvezményes áron felhasználható 63 645 MJ, legalább 1729 m3 kedvezményes mennyiséget, ahány önálló lakás rendeltetési egység található az egy felhasználási helyen.
Amennyiben egy rendházban nincs önálló lakás rendeltetési egység kialakítva, a vallási közösség a kedvezményes mennyiségen felül további kedvezményes mennyiségre jogosult 2022. október 1-jén a rendházban lakó négy (az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről 2011. évi CCVI. törvény 12 § (1) bekezdésében vagy 12/A § (1) bekezdésében meghatározott)személyenként. Azaz
- 1-3 fő esetén 63645 MJ
- 4-7 fő esetén 63645 MJ+63645 MJ=127290 MJ
- 8-11 fő esetén 63645 MJ+2x63645 MJ=190935 MJ
A kedvezményes mennyiség nem visszamenőlegesen jár, a szolgáltató a nyilatkozat benyújtását követő hónap elsejétől alkalmazza időarányosan a fogyasztási jelleggörbe figyelembevételével.
Az egyetemes szolgáltató bármikor jogosult a többlet kedvezményre való jogosultságot alátámasztó iratokat bekérni és ellenőrizni. Ha az egyetemes szolgáltató megállapítja, hogy a vallási közösség jogosulatlanul vette igénybe a többletmennyiséget, akkor a jogosulatlanul igénybe vett kedvezménnyel elszámolt földgázt a mindenkori versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell elszámolni.
Amennyiben a kért iratokat a vallási közösség az egyetemes szolgáltató által megjelölt legalább 15 napos határidőn belül nem bocsátja az egyetemes szolgáltató rendelkezésre, úgy kell tekinteni, hogy a többletkedvezményt jogosulatlanul vette igénybe és a jogosulatlanul igénybe vett kedvezménnyel elszámolt földgázt a mindenkori versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell elszámolni.
Mi alapján kell eldönteni, hogy mi minősül lakás rendeltetési egységnek?
Lakás rendeltetési egység alatt a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 126. §-a szerinti lakás rendeltetési egységet kell érteni.
A lakás rendeltetési egység esetén az alábbi feltételek fennállása szükséges:
126. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést, az alvást és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, étkezést és mosogatást,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhelyhasználatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását,
e) szükség esetén az otthoni, irodai jellegű munkavégzést.
(2) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, a rendeltetésének megfelelő szellőzést, megvilágítást minden helyiségben biztosítani kell.
(3) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti tevékenységek folytatását és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
(4) A (3) bekezdés szerinti lakószoba hasznos alapterülete legalább 10 m2 a legalább hét lakást tartalmazó lakóépületben.
(5) A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobájának legalább 18 m2 hasznos alapterületűnek kell lennie. Ebbe az alapterületbe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
(6) A 30 m2-t meghaladó, de legfeljebb 80 m2 hasznos alapterületű lakásban egy legalább 2 m2 hasznos alapterületű tároló helyiséget kell létesíteni, amely a lakáson kívül is elhelyezhető, ha a lakás bejáratától közös használatú közlekedőn 10 méteren belül elérhető a tároló helyiség.
(7) A 80 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakásban egy legalább 5 m2 hasznos alapterületű háztartási helyiséget kell kialakítani.
(8) A legfeljebb 30 m2 hasznos alapterületű lakás lakószobájának legalább 16 m2 hasznos alapterületűnek kell lennie. Amennyiben a lakószoba főzés céljára is szolgál, a szoba hasznos alapterülete legalább 20 m2.
(9) A (8) bekezdés szerinti lakásban olyan előteret vagy előszobát kell kialakítani, amelyben egy legalább 1,20 × 0,60 méter alaprajzi méretű, 2,40 méter magas szekrény elhelyezhető. A lakószobával közös légtérben lévő előtér nem csökkentheti a lakószoba minimális alapterületét.
(10) Az ötven vagy több lakást tartalmazó lakóépületben minden megkezdett ötven lakásból legalább egy lakást adaptálható lakásként kell kialakítani.
E körben jogszabály nem vélelmezi a jogszerű használatot, így egy esetleges ellenőrzés esetén a többletkedvezmény igénybevételének igazolása során az építmény jogszerű használatának is teljesülnie kell.